Tisztelt Ügyfelünk! Az oldalaink működtetéséhez sütiket használunk, további részletekért kérjük, olvassa el az Adatvédelmi tájékoztatónkat
2013.
okt.
10.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kárpátaljai dokumentumai

Sorozati szám: 
43.
Alcím, egyéb címadat: 
Forrásválogatás
Szerző: 
... vál., közread. és a bev. tanulmányt írta Váradi Natália; szerk. Galambos Sándor
Megjelenés helye: 
Nyíregyháza
Megjelenés éve: 
2012
Oldalszám: 
191 p.
Ár: 
bruttó 2625 Ft /db
2012.
nov.
21.

„Nekem szerencsém volt…”

Sorozati szám: 
42.
Alcím, egyéb címadat: 
a 100 éve született Balogh István emlékére
Szerző: 
Balogh István ; szerk. Henzsel Ágota ; a szöveget gond. Filep Tibor és Záborszkyné Balogh Réka
Megjelenés helye: 
Nyíregyháza
Megjelenés éve: 
2012
Oldalszám: 
132 p.
Ár: 
bruttó 1575 ft /db, Keménykötéses: bruttó 2500 ft /db
Tartalom: 

Dr. Balogh István (1912–2007) történész, néprajztudós, levéltáros Debrecenben, a Déri Múzeumban kezdte szakmai és tudományos munkásságát. 1957-ben politikai okokból kellett Debrecenből Nyíregyházára jönnie. Előbb a Jósa András Múzeumban dolgozott, majd 1964-ben kinevezték a Nyíregyházi Állami Levéltár (1968-tól Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár) vezetőjének. Bő évtizedes működéséhez kötődik a teljes levéltári anyag rendszerezése és az alapvető segédletek elkészítése. Balogh István 1975-ben ment nyugdíjba, de még évtizedekig átjárt Debrecenből Nyíregyházára, ahol folytatta kutatásait és segítette a levéltár munkáját.

 

2007-ben bekövetkezett halála után családja a levéltárban helyezte el Balogh István irathagyatékát és a személyéhez kötődő számos dokumentumot. A hagyaték gondozását a levéltár a Balogh leszármazottakkal közösen végzi. Ennek a közös tevékenységnek a gyümölcse a 100 éve született Balogh István emlékére megjelentetett visszaemlékezés-kötet is.

 
A könyvnek egy 1984-ben, Debrecenben készült hangfelvétel az alapja, amelyben Pista bácsi elmesélte élete történetét. A visszaemlékezés 70 évet fog át, a 20. századnak társadalmi és politikai változásokban bővelkedő időszakát. Sajátossága, hogy a magánember és a történész szakember hangja egyszerre szólal meg benne, a személyes sors és a köztörténet eseményei szétválaszthatatlanul összekötődnek. Annál is inkább, mert Balogh István 1944 és 1948 között politikai, közéleti szerepet vállalt; a Nemzeti Parasztpárt debreceni szervezője lett, majd a párt színeiben 1945-ben Szatmár megye főispáni tisztét is betöltötte. Igazi közege azonban a múzeum és a levéltár maradt, a múlt eseményeinek kutatása és megismertetése, amelynek nyomán tudományos publikációk sora született meg Debrecen és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye történetéről.

 

2011.
jan.
4.

Nana, mesélj!

Sorozati szám: 
41.
Szerző: 
Dávid Gabriella
Megjelenés helye: 
Nyíregyháza
Megjelenés éve: 
2010
Oldalszám: 
285 p.
Ár: 
elfogyott
Tartalom: 

Dávid Gabriella dr. Balogh Istvánnak, levéltárunk egykori igazgatójának volt a felesége. Lányuk, Záborszkyné Balogh Réka a szülők írásos hagyatékának rendezésekor bukkant rá édesanyja regényszerű visszaemlékezésére, amely Dávid Gabriella Erdélyben töltött gyermek- és ifjúkorát öleli fel. A kéziratot legépelte, fotókat, levélrészleteket mellékelt hozzá és magyarázó jegyzetekkel látta el. A levéltár pedig – Nyíregyháza Megyei Jogú Város, dr. Margócsy József és az adójuk 1 %-át felajánló támogatók anyagi segítségével – Nana, mesélj! címmel könyv alakban jelentette meg a remélhetőleg nemcsak a Balogh házaspárt ismerőknek, hanem a szélesebb olvasóközönségnek is maradandó élményt jelentő művet.

A visszaemlékezés  az 1920-as, 1930-as évek Romániájába, a Maros és az Olt partjára kalauzol. Az olykor szociográfiai pontosságú leírás színesen és életszerűen mutatja be az erdélyi emberek, falvak, kisvárosok hétköznapjait. A nehéz sorsot megélt elbeszélő - mint egy mesehős - súlyos életpróbák árán jutott a tanulás lehetőségéhez, tanítónői diplomához, álláshoz, megélhetéshez. A történet Balogh Istvánnal való, magyarországi házasságkötéséig követi Dávid Gabriella életútját, amely minden egyediségével korjelző és tanulságos.

2010.
okt.
18.

„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”

Sorozati szám: 
40.
Alcím, egyéb címadat: 
Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból, 1951–1961
Szerző: 
Szerk. Nagy Pál
Megjelenés helye: 
Nyíregyháza ; Gödöllő
Megjelenés éve: 
2010
Oldalszám: 
443 p.
Ár: 
bruttó 1000 Ft /db
Tartalom: 

A II. világháború után az 1850-es években a cigánykérdés fókuszába került megyénk, mivel itt élt a legnagyobb számban és arányban a cigány népesség, innen indultak ki rendezési tervek, és itt jöttek létre az oktatás és a foglalkoztatás terén olyan kísérleti programok, amelyek feldolgozatlan voltuk miatt a hazai cigánykutatás számára ma még ismeretlenek.

 

1947-ben a Szatmár-Bereg tiszti főorvosától indult el az a kezdeményezés, amely egy tárcaközi bizottság felállításához vezetett, majd az 1950-es években a nyírbátori kísérleti oktatás, valamint az ököritófülpösi szociális központ, a nyíregyházi, mátészalkai és vásárosnaményi háziipari szövetkezetek létrehozásával folytatódott. A megye közigazgatása is intenzíven foglalkozott a cigányok helyzetével.

 

Kötetünk a megyei közigazgatás legfontosabb cigányokra vonatkozó történeti dokumentumait tartalmazza. A Megyei Tanács VB jegyzőkönyvei, a járási és községi jelentések mellett helyet kaptak a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB. Egészségügyi Osztályának Szociálpolitikai Csoportja iratai is. A forrásanyagban megtalálhatók a szakminisztériumi rendeletek nyomán készült országos, valamint a megyei tanács utasítására készült megyei adatfelvételek és felmérések a cigány népességről. Ezek kivételes forrásadatokat tartalmaznak a cigány népesség lélekszámáról és össznépességen belüli arányáról, területi megoszlásáról, gazdasági- és társadalmi helyzetéről (nyelv, politikai aktivitás, speciális szakmák, foglalkoztatottság, iskolázottság), egészségügyi- és lakáshelyzetéről (betegségek, szociális segélyakciók, cigánytelepek). Az iratok, fotók forrásértékét növeli, hogy képet adnak a cigányok rétegzettségéről, differenciáltságáról, valamint rendi típusú lokális integrációjáról is.

 

A cigányság történetének közismert és elismert kutatója, hajdani levéltáros, ma a Gödöllői Szent István Egyetem tanára a forrásközlést megelőző bevezető tanulmányában összefoglalja a források keletkezésének körülményeit és a korabeli cigánypolitika lényeges koncepcióit.

 

A levéltári napra megjelent, a Gödöllői Szent István Egyetemmel közös kiadású kötet fő támogatója az NKA Levéltári Szakmai Kollégiuma volt.

2010.
okt.
18.

Egy felső-magyarországi köznemesi uradalom a XVII. század közepén

Sorozati szám: 
39.
Alcím, egyéb címadat: 
Ibrányi Ferenc urbáriuma, 1656
Szerző: 
Szerk. Mészáros Kálmán, a bevezető tanulmányt írta Szirácsik Éva
Megjelenés helye: 
Nyíregyháza
Megjelenés éve: 
2010
Oldalszám: 
138 p.
Ár: 
bruttó 1000 Ft /db
Tartalom: 

A forrás rendkívül értékes. Egy tekintélyes Szabolcs vármegyei köznemesi család feltörekvő sarja, Ibrányi Ferenc 1656-ban részletes összeírást készített birtokairól és azok haszonvételeiről. A birtokok Felső-Magyarország hét vármegyéjében, mintegy hetven faluban és pusztán elszórva feküdtek. Az urbárium forrásértéke a korszak, a földrajzi elhelyezkedés és a birtokos család társadalmi helyzete alapján is kivételes jelentőségű, mivel a XVIII. századi viszonyokról és a főúri nagybirtokokról viszonylag széles körű ismereteink vannak, most azonban a korábbi időszakról és köznemesi birtokállományról kaphatunk képet.

Az érintett birtokok ma Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez, továbbá Kelet-Szlovákiához és Ukrajna kárpátaljai területéhez tartoznak, s mindez önmagában is a forrás sokrétű helytörténeti hasznosításának lehetőségét jelzi. (Ennek szemléltetésére készültek a térképvázlatok.)

A helytörténeti kapcsolatrendszer hangsúlyos eleme, hogy az Ibrányi-birtokok zömmel a Felső-Tisza-vidék két kistáján, a Rétközben és a Bodrogközben feküdtek, forrásunk tehát két olyan tájegységhez kötődik elsősorban, amelyek múltjának jobb megismerése történelmi, néprajzi és ökológiai szempontból is fontos számunkra. Különösen az utóbbi szempontot érdemes hangsúlyozni, hiszen napjainkban ismét fokozott figyelem fordul a vizes élőhelyek felé, amelyek megőrzése többek között a természetközeli gazdálkodás hagyományainak újjáélesztésével lehetséges.

Az urbárium értékét annak idején Tagányi Károly, a kiváló gazdaságtörténész is felismerte, de – úgy tűnik – nem hasznosította munkái során. Mindenesetre az ő hagyatékában maradt fenn, s onnan került vissza provenienciájának megfelelő helyére, az Ibrányi család levéltárába, amely most a Magyar Országos Levéltárban található. A forrás tehát tudománytörténeti szempontból sem érdektelen.

Mindezek alapján túlzás nélkül állítható, hogy Ibrányi Ferenc urbáriumának közreadásával egy sokrétűen fontos, család-, hely-, társadalom-, gazdaság-, tudomány- és jogtörténeti értékkel bíró, a történeti néprajz és a történeti ökológia tárgyköréhez is jól illeszkedő forrás válhat közkinccsé.

 

 

2010.
okt.
18.

Krasznay Péter naplójegyzetei, 1861–1916

Sorozati szám: 
38.
Szerző: 
Szerk. Kujbusné Mecsei Éva, Takács Péter
Megjelenés helye: 
Nyíregyháza
Megjelenés éve: 
2010
Oldalszám: 
431 p.
Ár: 
bruttó 1500 Ft /db
Tartalom: 

Krasznay Péternek a hosszú 19. századon végighúzódó élettörténetét – folyamatos feljegyzései, közigazgatási cselekményei, emlékei, levelezései és a sajtóból hozzá eljutó információk alapján – úgy írta meg évrendben, mint a kolostorok középkori szerzetesei hajdan. A Krasznay-napló az 1860–1861-es „kurta 48 idején”, majd az 1867-es kiegyezést követően egy előbb szolgabíró, majd főszolgabíró család-, magán- és hivatali életét eleveníti fel. Részletesen tárgyalja az intézményrendszer polgárosodását. Bemutatja, hogy a laikus nemesi ügyintézés miként változott át professzionális, szakképzett embereket koordináló és irányító közigazgatási szervezetté. E témán belül tüzetesen vizsgálja a kemecsei székhelyű Nyírbogdányi járás ár- és belvízrendezését, a térségben épülő utak, vasutak és folyószabályozási munkák rendjét.

Több faluhatár regulázásán keresztül szemléletesen eleveníti meg, hogy az ősiséggel védett nemesi birtokok és a jobbágyok, zsellérek használta földek milyen mérnöki munkálatok és társadalmi konfliktusok közepette váltak szabad rendelkezésű, telekkönyvezett polgári ingatlanokká, amik – a proletárdiktatúra államosításának és szövetkezetesítésének 35-40 évét leszámítva – ma újra hasonló módon kezelt tulajdonformák.

Családtagokról, kollégákról, közszereplőkről rajzolt portrékon és példákon, életutakon keresztül vázolja a mérnöki, technikai és közszolgálati tevékenységek presztízsének és helyzetének átalakulását, a vidék – ezen belül Szabolcs megye – modernizációját. A társadalmi és családi változások között több példán keresztül mutatja be a nők szerepének változásait, a polgári társadalom munkarendjében elfoglalt helyüket.

Külön élvezetes esetek, szervezeti és társulati leírások, történetek tárják elénk a civil szféra önszerveződését, a szervezetek mozgásterét, jellemzőit – honvédegylet, 48-as kör, gazdakör, iparos egylet, kereskedő társaság, agrárszocialista szerveződések, önkéntes tűzoltóság, dalárdák, olvasóegyletek – és a politikai pártok tevékenységét.

Megélt helyi és megyei politikai rendezvényeken, választásokon keresztül jellemzi a kormánypárt és az ellenzék országos viszonyát. Különös részletességgel a XIX. század végén és a XX. század elején megélénkülő obstrukció jellemzőit, s a Ferenc József megkísérelte alkotmányellenes kormányzás kiváltotta megyei ellenállás jellemzőit, melynek során Szabolcs megye önkormányzata különös – fogalmazhatnánk úgy is, hogy vezető, példamutató – szerepet játszott. Nem rejtette véka alá ennek az ellenállási mozgalomnak a túlkapásait sem, figyelmeztetve a hivatalnoki kar egzisztenciáját veszélyeztető túlzásokra is. 

Külön érdekessége a naplónak a dualizmus korának minden fontosabb nemzeti megmozdulása és ünnepsége. Ezek között szerepel 1848 ápolása, a honvédség 1848-as győzelmeiről emlékező alkalmak tevőleges népszerűsítése, a Kossuth-kultusz ápolása, Görgey árulózása, majd Kossuth hamvainak a hazahozatala és temetése, Mátyás király szobrának a kolozsvári, Rakovszky Sámuel síremlékének Gáván való felavatása emelkedik ki. Krasznay Péter naplójegyzeteiből nemcsak egy megyei közéleti személyiség családi élete és közéleti tevékenysége tárul elénk, hanem a dualizmus kori Szabolcs megye társadalma és köznapi története.

 

A levéltári napra megjelent kötet munkatársai nyíregyházi szakemberek, a kiadás fő támogatója az NKA Levéltári Szakmai Kollégiuma volt.

 

2010.
jan.
11.

A nagyhalászi Hevra-könyv

Sorozati szám: 
37.
Szerző: 
Raj Tamás (közzéteszi)
Megjelenés helye: 
Nyíregyháza
Megjelenés éve: 
2009
Oldalszám: 
[212] p.
Ár: 
bruttó 4000 Ft /db
Tartalom: 

 

A nagyhalászi Hevra-könyv

 

A levéltár kötetei között van egy könyv, amelyet szépen rajzolt lapjai miatt többen megcsodáltak, de elolvasni senki nem tudta. Raj Tamás ny. országos főrabbi szakértelmének és munkájának köszönhetően mára fény derült a titokra: a kézirat a 20. század elején készült Nagyhalászban, a helyi jótékonysági és temetkezési egyleti (Chevra Kadisa) elhunyt tagjai neveinek megörökítésére. A színpompás, magyaros-népies illusztrációk az elhunytak foglalkozására vagy nevének jelentésére utalnak: a borbély nevéhez tükröt és fésűt, a kocsmároséhoz boroshordót, a suszteréhoz csizmát, a vízhordóéhoz gémeskutat rajzoltak. A kéziratos könyvhöz több oldalas, héber és jiddis nyelvű bevezetés és szervezeti szabályzat is tartozik.

 

A kalligrafikus héber kézírással írt és színes népi ábrákkal illusztrált kézirat Raj Tamás magyar és angol nyelvű bevezető tanulmányával és magyarázataival együtt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványaként a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakmai Kollégiumának támogatásával jelent meg.

2009.
márc.
22.

A Leleszi Konvent Statutoriae sorozatának 1387–1410 közötti oklevelei

Sorozati szám: 
36.
Szerző: 
C. Tóth Norbert
Megjelenés helye: 
Nyíregyháza
Megjelenés éve: 
2006
Oldalszám: 
123 p.
Ár: 
bruttó 500 Ft /db
Tartalom: 

 A Zemplén megyei Leleszen évszázadokon át működő convent az északkeleti országrész jelentős hiteles helye volt. Pozsonyban őrzött iratanyaga a magyar középkor történetének fontos forrása. A kötetben kivonatos formában közzétett oklevelek a Statutoriae sorozatba tartoznak. A király és a nagybírák (nádor, országbíró) birtokügyben kiadott parancsait tartalmazzák, a Zsigmondkori Oklevéltár I-II. kötetének pótlásaként. A kötetben minden oklevél helyet kapott, függetlenül attól, hogy a Zsigmondkori Oklevéltár hivatkozik-e rá. Az oklevélkivonatok használatát helynévmutató segíti.

 

2009.
márc.
22.

Az 1956-os magyar menekültek ügye Iserlohnban

Sorozati szám: 
35.
Alcím, egyéb címadat: 
Forrásválogatás
Szerző: 
Szerk. Galambos Sándor
Megjelenés helye: 
Nyíregyháza
Megjelenés éve: 
2006
Oldalszám: 
89, 100 p.
Ár: 
bruttó 500 Ft /db
Tartalom: 
 
A kötetben az 1956-os magyar forradalommal és szabadságharccal kapcsolatban 1956 november eleje és 1957 január vége között a német Iserlohn városban keletkezett dokumentumok kapnak helyet. Három forrástípust közlünk: újságcikkeket, a helyi tanács testületeinek a témára vonatkozó jegyzőkönyvi bejegyzéseit és egy rövid naplórészletet.
A város polgárai rövid időn belül jelentős pénzösszeget, sok ruhát és élelmiszert gyűjtöttek össze. Az iserlohniak néhány magyarországi menekültet is befogadtak.
 
In den Band sind Dokumente zur Revolution und zum Freiheitskampf des Jahres 1956 in Ungarn aufgenommen, die zwischen Anfang November 1956 und Ende Januar 1957 in der Stadt Iserlohn entstanden sind. Die Dokumente dreier Quellentypen werden veröffentlicht: Zeitungsartikel, Protokolleinträge des örtlichen Rates über das Thema und ein kurzer Tagebuchauszug. Die Bürger der Stadt sammelten in kurzer Zeit eine beachtliche Geldsumme, viele Kleidungsstücke und Lebensmittel. In Iserlohn wurden einige Flüchtlinge aus Ungarn aufgenommen.

 

2009.
márc.
22.

A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve

Sorozati szám: 
34.
Alcím, egyéb címadat: 
Forrásközlés
Szerző: 
Zágoni Á. Károly. Szerk. Kujbusné Mecsei Éva, Nagy Ferenc. Közreadja: Csatáry György
Megjelenés helye: 
Nyíregyháza
Megjelenés éve: 
2005
Oldalszám: 
293 p.
Ár: 
1575 Ft /db
Tartalom: 

A kárpátaljai reformátusok történetének értékes forrását, az egyházmegye emlékkönyvét Zágoni Á. Károly szernyei református lelkész állította össze 1865–1866-ban. A Beregrákoson őrzött kézirathoz és annak a Beregszászi Református Püspökség könyvtárában lévő másolatához eddig nem sokan férhettek hozzá. Most az egyházmegyék történetét, püspökeit, espereseit, gondnokait, lelkészeit, tanítóit bemutató munka Csatáry György, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára közlésében válhat közkinccsé .



Utolsó frissítés: 2020.12.02. szerda, 14:56
Tartalom átvétel